VMMJBT

AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYZATA

 

A VESZPRÉM MEGYEI MAGYAR - JAPÁN BARÁTI TÁRSASÁG 2010. február 24-én elfogadott, módosított alapszabályzata :

I.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

Az Egyesület neve: Veszprém Megyei Magyar-Japán Baráti Társaság

 

Székhelye:                                 8200 Veszprém, Megyeház tér 1.

Telefon:                                 +36 88-545-036

E-mail:                                 vema-japan@gmail.com

 

Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.
Szoros együttműködésben kíván tevékenykedni az országos Magyar-Japán Baráti Társasággal.

Az Egyesület pecsétje: téglalap alakú, tartalmazza a Veszprém Megyei Magyar-Japán Baráti Társaság
feliratot, az Egyesület címét, adószámát, bankszámlaszámát és logóját.

Az Egyesület jogi személy.

II.AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI

 

Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI törvény 26. §. c) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, és eleget tesz minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek. A közhasznú tevékenységgel kapcsolatos részletes szabályokat ezen alapszabály XVI. fejezete tartalmazza.

 

Az Egyesület célja:

A Veszprém Megyei Magyar-Japán Baráti Társaság célja, hogy Veszprém megyében a népek barátságának szellemében ápolja és szélesítse az együttműködést a kultúra, a művészetek, az oktatás, a tudomány, a sport, a gazdasági élet, a társadalmi kapcsolatok területén, továbbá a kölcsönösen fontosnak ítélt más területeken.

A fennt vázolt cél megvalósítása érdekében az Egyesület főbb tevékenységei:

- Megőrzi és fejleszti a térségben kialakított magyar-japán baráti kapcsolatokat,
és az eddigi tapasztalatokat és ismereteket átadja az újabb nemzedékeknek.
- Segíti Veszprém megye és Gifu prefektúra testvérmegyei kapcsolatának működését,
és újabb testvértelepülési kapcsolatok kialakítását.
- Kezdeményezi, szervezi és koordinálja művészek, művészeti csoportok, diákok,
sportolók és szakemberek cserelátogatását, kölcsönös bemutatkozását, a közös projektek
szervezeti, anyagi és logisztikai hátterének biztosítását.
- Együttműködik a térségben mindazon kulturális, oktatási, sport, gazdasági,
társadalmi és egyéb intézményekkel, szervezetekkel, amelyek már eddig is jelentős
kapcsolatot építettek ki, vagy kívánnak a jövőben létrehozni Japánban.
- Támogatja a megyénkből Japánban továbbtanulni kívánó – arra érdemes – diákok
pályázatait, és segíti a megyénk oktatási intézményeiben tanuló japán diákok beilleszkedését.
- A tagság javaslatait mérlegelve, az Elnökség irányításával, éves program alapján
olyan kulturális előadásokat, találkozókat, kiállításokat, bemutatókat és egyéb
programokat szervez, amelyek elősegítik a japán kultúra megismertetését, és népszerűsíti
a mások által szervezett hasonló jellegű rendezvényeket.
- Hasznos kulturális, gazdasági és más információkat gyűjt, tárol és továbbít tagjainak.
A két nép iránti kölcsönös tisztelet erősítése érdekében tevékenységéről a területén
működő médiák segítségével is biztosítja a lakosság széleskörű tájékoztatását.

Tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében érdekképviseletet lát el.

Céljai megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagos, a célok megvalósítását nem veszélyeztető mértékben végez.

 

 

 

 

 

 

 

III. AZ EGYESÜLET TAGJAI

 

Az Egyesületnek rendes tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, magyar és külföldi állampolgár, aki/amely egyetért az Egyesület célkitűzéseivel, elfogadja az alapszabályt, kitölti a belépési nyilatkozatot, és rendszeresen fizeti a tagdíjat.


Az Egyesületbe való belépés önkéntes. A tagság a belépéssel keletkezik, amelynek elfogadásáról az Elnökség dönt, a belépő tag írásbeli belépési nyilatkozata alapján. A tagokat az Elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat a személyiségi jogokra vonatkozó, adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.


Pártoló tag lehet minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az Egyesület Alapszabályában megfogalmazott célokat anyagi és nem anyagi eszközökkel támogatni kívánja. A pártoló tagokat írásbeli belépési nyilatkozatuk alapján az Elnökség nyilvántartásba veszi. A pártoló tag vagy képviselője tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület szerveinek ülésein, szavazati joga azonban nincs és tisztségre sem választható.

 

IV.A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

1./ A rendes tag jogai:

 

a./ Az Egyesület tagja az Egyesület bármely tisztségére megválasztható, illetve választhat.

b./ Személyesen részt vehet az Egyesület Közgyűlésének munkájában, egyéb ülésein, rendezvényein.

c./ Javaslatokat, indítványokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet.

d./ Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel.

e./ Jogosult betekinteni az Egyesület valamennyi iratába, ha ez a személyiségi jogokat nem sérti.

f./ Az Egyesület törvénysértő határozatát bármelyik tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül Bíróság előtt megtámadhatja.

 

2./ A rendes tag kötelezettségei:

a./ Aktívan működjék közre az Egyesület céljainak megvalósításában.

b./ Köteles eleget tenni az Egyesület alapszabályának rendelkezéseinek.

c./ Rendszeresen fizesse be a tagdíjat.

V. A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

 

1./ A rendes tagság megszűnik :

a./ kilépés,

b./ törlés,

c./ kizárás vagy

d./ elhalálozás estén.

2./ A rendes tag az Egyesületből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet.

3./ Az Elnökség határozattal kizárhatja azt a rendes tagot, aki az Egyesület céljainak megvalósítását jelentősen veszélyezteteti, vagy azzal ellentétes magatartást tanúsít. A kizárást kimondó határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon az Egyesület Közgyűlésénél lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

4./ Az Elnökség határozattal törölheti a tagok sorából azt a tagot, aki a tagra vonatkozó alapszabályi rendelkezéseknek nem felel meg, vagy a tagsági díjjal írásbeli felszólítás ellenére, három hónapnál tovább hátralékban van. A törlést kimondó határozat ellen 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

5./ A jogi személy tagsága megszűnik a vele kötött szerződés megszűnése vagy felbontása estén.

VI. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 

1./ Az Egyesület szervei:

a./ közgyűlés b./ elnökség: - elnök - elnökségi tagok c./ ellenőrző bizottság: - elnök - bizottsági tagok d./munkacsoportok: - munkacsoportok vezetői

VII. A KÖZGYŰLÉS

 

1./ Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

2./ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a./ az alapszabály megállapítása, módosítása, b./ az Elnökség, az elnök megválasztása és visszahívása, c./ a tagdíj mértékének megállapítása, d./ az Egyesület két Közgyűlés közötti időszakra terjedő tevékenységének megállapítása az Elnökség előterjesztése alapján, valamint az erről szóló beszámoló elfogadása, e./ az éves költségvetés, az egyesületi gazdálkodási tevékenység fő irányainak meghatározása, valamint az esetleges alapítvány létesítés elhatározása, f./ más egyesülettel való egyesülés kimondása, megszűnés (feloszlás) g./ döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az elnök a Közgyűlés elé terjeszt, i./ a tagsági jogviszony kérdésében hozott határozat elleni fellebbezés elbírálása j./ az Egyesület költségvetési és gazdálkodási, szervezeti és működési szabályzatának megalkotása.

3./ A Közgyűlést legalább évente, vagy szükség szerint kell összehívni. Összehívását az elnök rendeli el, végrehajtásáról gondoskodik. A tagok legalább 1/3-ának indoklással előterjesztett javaslatára, vagy a törvényességi felügyeletet ellátó szerv írásbeli kezdeményezésére a Közgyűlést össze kell hívni.

4./ A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy az írásbeli meghívó postázása és a Közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie. E-mailen történő meghívás esetén a meghívó elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 8 napnak kell eltelnie.

5./ A Közgyűlés határozatképes, ha a szabályszerű értesítés után az Egyesület tagjainak 50 %-a és még 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követő időpontra kell összehívni, amely időpontot az eredeti Közgyűlés meghívójában a határozatképtelenség jogkövetkezményeire való utalással kell megjelölni.

6./ A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Tag törléséhez minősített többség, a jelenlevő tagok kétharmados többsége szükséges.

7./ A szavazás minden kérdésben - kivéve a személyi döntéseket - nyílt. Bármely tag indítványára - annak elfogadása esetén - titkos, vagy minősített szavazás is tartható. Személyi kérdésekről titkos szavazást kell tartani.

8./ A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója(Ptk. 685. § b) pont),, élettársa, a határozat alapján - kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

9./ Az elnök és az Elnökség mandátuma 4 évre szól és meghosszabbítható.

10./ Az elnök beszámol a Közgyűlésen a Közgyűlések közötti időszakban végzett tevékenységről.

11./ A Közgyűlés titkos szavazással 2/3-os szótöbbséggel visszahívhatja az Egyesület elnökét, vagy elnökségi tagját, illetve az ellenőrző bizottság elnökét vagy tagját, ha az az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, vagy az egyesületi célokkal ellentétes tevékenységet folytat, illetve magatartást tanúsít.

VIII. AZ ELNÖKSÉG

 

1./ Az Elnökség az Egyesület operatív és koordináló testülete.

2./ Az Elnökség az elnökből és a Közgyűlés által az Elnökségbe választott további négy tagból áll. Az Egyesület elnökségi tagjai olyan magyar állampolgárok lehetnek, akik nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától és nem állnak cselekvőképességüket korlátozó gondnokság alatt.

3./ Az Elnökség feladatai: a./ gondoskodik az Egyesület ügyeinek viteléről, tevékenységének szervezéséről, b./ belső munkamegosztás alapján végzi a működéssel kapcsolatos minden adminisztrációs, gazdálkodási feladatot c./ gondoskodik az éves költségvetés lehetőség szerinti végrehajtásáról, d./ a két Közgyűlés közötti időszakban dönt az Egyesület ügyeiben, kivéve azokat a tárgyköröket, amelyeket az alapszabály, vagy jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

4./ Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább 3 havonta tartja. Az Elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az ügyvivő alelnök hívja össze írásban, legalább 8 nappal az ülés időpontját megelőzően, az ülés napirendjének megjelölésével. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatképes, ha azon három tagja részt vesz. Az Elnökség határozathozatalához három tag egybehangzó szavazata szükséges.

5./ A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

6./ Az Elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak a Ptk. 685. paragrafusában meghatározott közeli hozzátartozói.

7./ Az Elnökség beszámol a Közgyűlés előtt a Közgyűlések között végzett tevékenységéről.

8./ Az Elnökség tagjai tevékenységüket társadalmi munkában végzik, költségeik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.

IX. AZ ELNÖK

 

1./ A Közgyűlés által választott elnök az Egyesület képviselője. Tisztét társadalmi munkában látja el.

2. / Az Egyesület elnöke, mint az Egyesület ügyintéző és képviseleti tisztségviselője magyar állampolgár, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és nem áll cselekvőképességét korlátozó gondnokság alatt.

3./ Vezeti az Elnökség és a Közgyűlés üléseit.

4./ Távolléte esetén az Elnökség 1 tagja helyettesíti.

5./ Az elnök az ügyvivő alelnökkel vagy a gazdasági alelnökkel együtt gyakorolja az Egyesület bankszámlája feletti aláírási, utalványozási jogot.

X. AZ ELNÖKSÉG TAGJAI ÉS FELADATAIK

 

1./ Ügyvivő alelnök: Az elnök segítése és helyettesítése, operatív és ügyvivői teendők

2./ Külügyi alelnök: A társaság nemzetközi képviselete, külkapcsolatainak ügyvitele

3./ Gazdasági alelnök: A társaság gazdasági, jogi és számviteli ügyvitele, felügyelete

4./ Irodavezető: a társaság szervezeti működésének ügyvitele, irodájának vezetése

XI. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

 

1./ Az ellenőrző bizottság a Közgyűlés által választott elnökből és a bizottságba választott további három tagból áll. Az ellenőrző bizottság határozatképességéhez az elnök és két tag, vagy az elnök akadályoztatása esetén három tag jelenléte szükséges.

2./ Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja a) az Egyesület elnöke vagy elnökségi tagja b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenységre irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másként nem rendelkezik; c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatást, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

3./ Az ellenőrző bizottság határozatainak meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján: - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

4./ Az ellenőrző bizottság feladatai - ellenőrzi az egyesület jogszabálynak, alapszabálynak, belső szabályzatoknak megfelelő működését, a közgyűlési és elnökségi határozatok szabályszerű végrehajtását - ellenőrzi az egyesület pénzügyi tevékenységének, valamint gazdasági működésének szabályszerűségét - ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, ennek során az elnöktől vagy az Elnökségtől tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja - véleményezi az egyesület költségvetésének tervezetét, az éve beszámolót, továbbá a közhasznúsági jelentést.

5./ Az ellenőrző bizottság tagjai ez elnökség ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt.

6./ Az ellenőrző bizottság év közben szükség szerint tartja az ülését, de az évi rendes Közgyűlés előtt legalább egy ülést kell tartania, amelyen az Egyesület éves költségvetéséről, beszámolójáról, valamint a közhasznúsági jelentésről véleményt alkot. Az ellenőrző bizottság üléseit az elnök hívja össze írásban, a hely, időpont, napirend feltüntetésével, legalább az ülést megelőző 8 nappal előbb a tagok részére küldött névre szóló meghívóval.

7./ Az ellenőrző bizottságnak egyebekben az 1997. évi CLVI. törvény 11. §-ában írtak szerint kell eljárnia.

XII. MUNKACSOPORTOK

 

1./ A japán kultúra egyes részterületei iránt meglévő vagy újonnan kialakuló érdeklődésnek megfelelően, és a sokrétű szervezési feladat megvalósítása érdekében az Elnökség munkacsoportokat (szekciókat) hoz létre, amelyek vezetésével az adott témában és feladatban különösen felkészült és jártas egyesületi tagokat bíz meg. A munkacsoportok vezetői az Elnökséggel egyeztetve irányítják és szervezik a munkacsoportok tevékenységét. Az Egyesület tagjai bármely munkacsoporthoz csatlakozhatnak.

2./ A különböző érdeklődési körökhöz és szervezési feladatokhoz kapcsolódva az Egyesület következő munkacsoportokat működteti a tagok létszámától függően: • táncművészeti, • zeneművészeti, • fotóművészeti, • oktatási- pedagógiai, • tudományos • filozófiai és hitéleti • sport, • idegenforgalmi és turisztikai • gasztronómiai, • gazdasági együttműködési, • önkormányzati • regionális (az Egyesület hazai hatóköréhez tartozó településekkel kapcsolatot tartó instruktori), • média-kapcsolatok.

3./ A munkacsoportok száma az igényektől és a lehetőségektől függően szűkíthető és bővíthető: • A munkacsoport alakítását – céljainak írásban történő meghatározásával – az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik az Elnökségnél, • Az esetenkénti célorientált projektekhez (pl. delegációk fogadása, egyes rendezvények stb.) az Elnökség további munkacsoportokat is létrehozhat, amelyek megbízatásuk végeztével tájékoztatást adnak munkájukról és tapasztalataikról.

XIII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

1./ Az Egyesület éves költségvetési terv szerint gazdálkodik.

2./ Az Egyesület bevételei: a./ tagdíjak, b./ egyéb források ( jogi személyek és magánszemélyek felajánlásai, pályázatok útján nyert bevételek, pártoló tagok adományai, az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenysége, önkormányzati támogatás, stb.)

3./ Az Egyesület tartozásaiért csak saját vagyonával felel.

XIV. A TAGDÍJ

 

1./ A tagdíj mértékét a Közgyűlés állapítja meg .

2./ Az alakuló Közgyűlés a rendes tagok éves tagdíjának mértékét az következőkben állapította meg: a./ természetes személy: 5.000,-Ft/év b./ nyugdíjas és diák : 2.000,-Ft/év c./ jogi személy: 10.000,-Ft/év

3./ Kivételes esetben a tag kérésére az éves tagdíj összege csökkenthető, a csökkentés mértékét a Közgyűlés határozza meg.

4./ A pártolótagok esetében a minimális tagdíj a mindenkori nyugdíjas és diák tagdíj 50%-a.

XV. DOKUMENTÁCIÓS SZABÁLYOK

 

1./ Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvét aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, a közgyűlési ülés jegyzőkönyvét pedig az Elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.

2./ Az Elnök köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartásának naprakész vezetéséről gondoskodni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők, illetve esetlegesen tartózkodók száma és lehetőség szerint személye is.

3./ Az Elnök köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 15 napon belül, írásban, tértivevényes postai küldeményként feladva az érintetteknek is megküldeni.

4./ A döntésekről és határozatokról hirdetményt kell elhelyezni az Egyesület székhelyén.

XVI. KÖZHASZNÚSÁGI RENDELKEZÉSEK

 

1./ Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint): - (3) tudományos tevékenység, kutatás. - (4) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - (5) kulturális tevékenység, - (6) kulturális örökség megóvása - (7) természetvédelem, állatvédelem - (8) környezetvédelem - (14) sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével

2./ Az Egyesület rögzíti, hogy a jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

3./ Az Egyesület alapvető céljainak és közhasznú tevékenységének megfelelő feladatokat lát el. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységének ellátására fordítja.

4./ Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

5./ Az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését a Közgyűlés fogadja el az 1997. évi CLVI. törvény 19. § (3) bekezdésében előírt tartalommal.

6./ Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe, valamint az Egyesület egyéb irataiba az Egyesület tagjain kívül is bárki betekinthet, kivéve ha ez veszélyezteti a személyes adatok és személyiségi jogok védelmét.

7./ Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben pedig az irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

8./ Az Egyesület jelen alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, közhasznú jelentését, illetve az általa végzett szolgáltatások igénybevételének módját és lehetőségét az Internet útján is, saját honlapján a tárgy évet követő évben legkésőbb június 30-ig nyilvánosságra hozza. A számviteli beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozóan a számviteli szabályok alkalmazandók. Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintést és saját költségére másolat készítését) az Egyesület biztosítja. Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés előzetes egyeztetést követő biztosításáról, illetve azokról köteles az érdeklődőknek felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni. Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem benyújtásának és teljesítésének ideje.

9./ A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

10./ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

XVII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

1./ Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. A megszűnéssel kapcsolatosan az elnök jár el. Az Egyesület vagyonát csak céljaival összhangban lehet felhasználni.

2./ Jelen alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2010. február 24-én fogadta el.